|
Örömmel jelenthetjük be, hogy felállt a F.A.SZ. szerkesztősége. Elsüllyedt szige- tek, elveszett törzsek, elfeledett népek. Mi köze Atlantisznak a rumohányokhoz? A legendás Mu kontinensnek a beszari- kiszari háborúkhoz? Hova tűnt a titokzatos 13. zsidó törzs? Érdekli önt a rejtélyes csecsoki indián nép? Mindezekre a kér- désekre hamarosan választ kaphat a kizárólag a wilbury portálon induló F.A.SZ. magazin hasábjain. Főszerkesztőnek a méltán világhírű Fajtalan Bertalan professzor urat sikerült megnyernünk, akinek szemé- lye garancia a magazin magas színvona- lára. Mint olvasóink bizonyára tudják, Ő a szerzője a "Ritka népcsoportok, akiknek szer- tartása az italozás, és az ahhoz hasonló dolgok" című öt kötetes lexikonnak (A lexikon megrendelhető a wilbury portálon. Akár 20%-kal olcsóbban hozzájuthat, ha MOST megrendeli!!! Ne habozzon).
-Professzor úr! Mikor határozta el, hogy elfeledett, már-már mítoszként létező né- pekkel fog foglalkozni?
-Egyetemista koromban - alkohológiát ta- nultam akkor még - a nyári szünidőben látogatást tettem egy eldugott kis rumo- hány faluban, és megismerkedtem az ott élő emberekkel, gondjaikkal, bajaikkal, rumaikkal. Ezek a tapasztalatok oltották belém azt az elhatározást, hogy hazatérve az alkohológia mellé az antropológiát is felvegyem mellékszaknak. Így indultam el azon a rögös úton, amin ma is járok.
-Szólna pár szót a rumohányokról?
-Természetesen. Sok néprajztudós szerint Atlantisz elsüllyedt szigetén létrejött nép- csoport. Nemzeti italukat a rumot, már csecsszopó korban szívják magukba, a rumohány anyák erre a célra mutálódott segédmellbimbójából. Testalkatuk legin- kább cukornádra emlékeztet, ami nagyban hozzájárult a népcsoport szinte teljes kihalásához, ugyanis a mai kor tudatlan embere a rumohányokkal való találkozás során - a rumohány falut cukornádül- tetvénynek nézve - kapásból betakarítja őket és rumot főz belőlük.
|
