Hű olvasóink kérésére online beszélgetésre invitáltuk Ychijan Bratefla, hazánkban tanuló kiszari diákot. Eleddig a zárkózott fiatalember nagyon keveset árult el magáról, ezért most olvasóink kérdéseiből, és Ychijan válaszaiból kis csokrot válogatva megosztjuk Önökkel az áhított információkat.
-Szia Ychi! Ugye hívhatlak így? Kati vagyok Részeghalomról. Azt szeretném meg- tudni, hogy érzed magad Magyarországon, milyennek találod a kulturánkat, és szereted-e a rockzenét?
-Jól érzem magamat. Barátnőm - Hajni - megismertetett a magyar kulturával. Nagyon tetszett például a magyar történelem. Ahogy bejöttek a sok-sok lovakon a magyarék Levendulából. Aztán a Könyves Károly azzal a sok könyvével, meg a Mátyáskirály, aki leprás koldusnak öltözve osztotta az észt meg az igazságot meg a medvecukrot. Később meg a vendégszerető, jóságos magyarok befo- gadták a tatárokat, a törököket százötven évre, az ausztriásokat meg még több százötven évre! Meg amikor mindig a rosszabbik fasiszták oldalára álltak [Kiszaria a II. világháborúban a szövetségesek oldalán állt, Beszaria pedig a né- metekkel kollaborált. Egy beszari koncentrációs táborban pusztult el Ychijan nagyapjának Cékla nevű kutyája, minek következtében az öreg Bratefla soha többé nem tudott kezébe venni zöld színű hajszárítót. Ennek okait és az Univerzum mélyebb összefüggéseit tárgyalja Legenda Kálmán híres könyve, a "Hétköznapi színes tárgyak pszichoszomatikus metaforái avagy szögletes-e a Világ- egyetem?" A szerk.].
A rockzenét nem szeretem, mert túl hangos, kivéve a W.ak C.enzorokat, mert állítólag őket szeretem. Nagyon kedves végbélpartizán mindegyikük. Ja, most mondják itt mellettem, hogy ez nem a leghízelgőbb szófordulat itt Magyar- országon. Én csak lefordítottam egy kedves kifejezést kiszariról magyarra, azt hittem jó lesz! Akkor inkább ... öööö ... nagyon jó barátom mindegyikük.
-Üdvözlöm! Mihajlovics Péter vagyok, Kisgecz plébánosa. Keresztény-e Ön?
-Hááát nagyon furcsa nekem ez a keresztes vallás. Nálunk otthon a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúban hisznek. Ezért nehéz volt nekem Hajni mesélése arról a rómairól, arról a Iesusról (már a neve latinsága is mutatja, hogy igaz római volt!), akit a Német-Római Birodalomban zsidónak bélyegeztek, ezért keresztény- ségre kényszerítették, amit egy ilyen alakú fán kellet eltöltenie. Már akkor látszott, hogy a németek üldözik a zsidókat. [Kiszaria népe egészen biztos benne, hogy elképzelhető, hogy ők az elveszett 13. zsidó törzs. A szerk.]. Legrosszabb élményem az volt, amikor Hajni egyszer elvitt templomba. Nem elég, hogy mindenhol szegény megkínozott zsidó, az a Jeshua volt szenvedve látható, de amikor meghallottam, hogy "Üdvözlégymária: malaccal terhes", hát kirohantam. Hogy lehet ekkora gúnyt űzni szegényből?! Mi tiszteljük otthon a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvút, ők hogy-hogy nem tisztelik a saját bálvány- imádatukat?
-Csá! Répának hívnak. Játszol-e valamilyen hangszeren?
-Hát egyszer megpróbáltam zongorán a "Boci, boci tarkát" C-dúrban*, de a feke- ték folyton hamiskásak voltak. Igaz, hogy csak kicsit. Volt, hogy csak kb. fél hangnyival tértek el a kívánttól. Lehet, hogy direkt azért vannak lehalkítva, mert úgyis hamisak? Szerintem azért is kisebbek, meg vannak följebb, hogy könnyű legyen kikerülni őket!
-Heló! Körte Gábor a nevem, a költészetet szeretem? És Te?
-Írtam már sok verset kiszari nyelven, de azokból most nem írnék le egyet sem, mert nincsenek is itt ilyen karakterek a billentyűzeten. Magyarul csak egyet írtam. Íme:
Romlott kaját ettem este
De újra itt a hajnal
Felébredtem, uramisten!
Tiszta zsíros hajjal.
Hülyeség volt, Te is tudod
Ne keresd az okát!
Ne engedd be anyukádat!
Ha meglát, fogd a bokád.
*** NASTY POETA VIRUS DETECTED!!!! NASTY POETA VIRUS DETECTED!!!! ***
>Romlott kaját ettem este
>De újra itt a reggel
>Felébredtem, uramisten!
>Tiszta szaros seggel.
>Hülyeség volt, Te is tudod
>Ne keresd az okát!
>Ne engedd be anyukádat
>Ha meglát, le is okád.
*** NASTY POETA VIRUS DETECTED!!!! NASTY POETA VIRUS DETECTED!!!! ***
*C-dúrban az említett örökzöld eljátszásához ténylegesen csak a fehér billen- tyűk szükségesek. Poén eredete: sid